„Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha.”
Jn 11,25b-26a
Mi a temetés?
A Szentírás arra tanít, hogy a hívek testét – mint a Szentlélek templomát, amely az utolsó napon feltámad – tisztességgel és babonaság nélkül kell eltemetni. Az Úrban elhunytakról méltó módon kell megemlékezni, és a hátramaradottakról, özvegyeikről és árváikról szeretetteljes gondoskodással kell viseltetni. Más jellegű halotti szertartásokat nem tanítunk, hiszen hisszük, hogy a hívők testi haláluk után közvetlenül Krisztushoz költöznek, és nincs szükségük az élők közbenjárására vagy imádságaira. A temetési szertartás középpontjában Isten igéje áll, amely Szentlelke által vigasztalja azokat, akik a halál felett érzett fájdalom miatt szenvednek.
Kérjük a gyászoló testvéreket, hogy a temetés időpontjának kiválasztását követően vegyék fel a kapcsolatot gyülekezetünk lelkipásztorával a kapcsolat fülön feltüntetett elérhetőségek egyikén. A személyes bejelentkezés után időpont egyeztetésére kerül sor a temetés hivatalos bejelentésére és az ahhoz kapcsolódó beszélgetésre. Ezen alkalmon kérjük, hogy az elhunyt életének bemutatásával segítsék a lelkipásztort a temetési szolgálat méltó előkészítésében.
A temetést követő vasárnapi istentiszteleten a szolgálatot végző lelkipásztor megemlékezik az elhunytról, és imádságban kéri a Szentlélek vigasztalását a gyászolók számára.